2017. december 22., péntek

Reggeli csönd

Szeretem a hajnalokat.
Ilyenkor minden egész más. Halkan kiosonok az ágyból, huppan a paplan, finoman cuppan a talpam a padlón. Érzem a kő hideg érintését. Senki nem szól, a csendbe belevág a zubogó mosdóvíz hangja. Nincsenek kérdések, válaszok, készülődök. Csak a kutya figyel fél szemmel a vackáról, s ahogy suhog a ruha rajtam öltözködés közben, egyre izgatottabb lesz, már kipattan, ásít, nyújtózkodik,  körmei kopognak a járólapon. Mikor harmadszor esem át rajta, halkan visszaparancsolom a helyére, nagyot kortyolok a reggeli vízből, magamra tekerem a sálam, karcog a kabát, ahogy beledugom a kezem, sercen a cipőfűző, s mire megcsörren a kulcs a kezemben, a kutya már az ajtót kaparássza a lábával. 
Elindulunk. 
A hegyen még sötét fákat zörget a szél, de kelet felől már pirkad. 
Kiérek a Kopárokhoz, de a napot még nem látni. Az M7-esen hosszú tűzkígyóként sziszeg felém a Budapestre tartó forgalom. 
Süvít a szél és recseg a fagyott hó talpam alatt.  Lassan előbújik a nap vörös korongja és birtokba veszi a teret.
 Óvatosan bújik be a zugokba és rózsaszínre, majd narancsra festi a sziklákat, száraz füveket. 
A hegy lábánál a házakat is beborítja a hihetetlen színű hajnali béke.
Egyes részletek megvilágítódnak, mások még sötétben maradnak.
Közben nekiindulok a környező csúcsoknak. 
Innen a hegy másik oldala is láthatóvá válik: remek a kilátás Budakeszi felé.
Ahogy láthatóvá válnak a táj részletei, úgy tisztulnak az én fejemben is a gondolatok.





Egy-egy sziklára felmászva elégedetten pihenek meg a tetején és felülről szemlélem a dolgaimat. 
Mire fehér fény borít mindent, szép lassan összeáll az egész mozaik.
 
A Kopárok lankáin bolyongva helyére kerül bennem az elmúlt hónapok összes nyűgje, problémája, s legnagyobb meglepetésemre ebben a fagyott hidegben kis madárdal csendül reménykedve. 

Szeretem a hajnalokat. 
És néha megadatik, hogy megoszthatom másokkal is. 

4 megjegyzés:

  1. Köszönet az Erőér, hogy megtudd ezt tenni.
    Áldott Ünnepeket.
    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! BUÉK neked is, remélem a karácsony boldog volt!

      Törlés
  2. Azok a hangutánzó szavak, egymás után, Kati! Szinte hallom a hangokat. :)
    Amúgy pedig megéri korán kelni, de olyan nehéééz... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt pont te mondod?! :) Tényleg nehéz! És amikor végre kint vagyok, akkor szidom magam, hogy miért nem indultam fél órával korábban (mert még lustálkodtam és győzködtem magam, hogy keljek ki az ágyból!)

      Törlés