2017. január 28., szombat

Rudi forró fürdője

Úgy adódott, hogy munka ügyben Kazincbarcikán jártam, s dolgom végeztével sehogy sem akaródzott még haza menni. Épp azon töprengtem, hogy mit is csináljak, amikor egy útjelző táblán megláttam a "Rudabánya 17" táblát. Nagy hirtelen előkotortam agyam rejtett zugaiból, hogy bányaváros, és Rudapithecus Hungaricus. Valami rémlett, mintha egy hatalmas bányató is lenne arra, de ez csak elég homályosan derengett fel lelki szemeim előtt. Reméltem, hogy Rudabányán majd simán találok valamilyen tájékoztató táblát, és megtalálom, amit keresek, bár még azt sem tudom, mi az. 
20 perc múlva már valóban a tájékoztató tábla előtt álltam: Rudapithecus Látványtár és tanösvény. Hm. A tanösvényt értettem, Látványtárról még nem hallottam. Leparkoltam a kocsit, a tábla 3500 m-t írt. Hogy pontosan mit is jelent az a 3500 m, azt nem tudom, számolgattam magamban: kb 1 óra alatt teszek meg ennyi utat, jó lesz kilépni, mire odaérek lemegy a nap. 
Negyed óra múlva azonban elértem a tanösvényt, és 5 perc séta után az alábbi látvány tárult a szemem elé. 
Megcéloztam a távolban azt a rettenetes ronda piros szocreál kalapácsot, gondoltam, talán az egykori bányához tartozó régi épület maradványa hirdeti fennen a hősies bányamunkások dicsőségét.  
Közelebb érve kiderült, hogy az az izé onnan sem szebb, és valójában egy kilátó. Mellette hasonló vörös oszlopokon tájékoztató táblák.  Olvashatunk vasérc bányászatról, a környéken fellelhető rézásványokról, illetve az itt talált világhírű őskori leletekről. 
A kilátó tetejéről a bányatóra nyíló panorámában gyönyörködhetünk, amiből most csak az egykori vasércbánya meredek falai látszanak, a tavat inkább csak sejteni lehet.
A távolban a kilátóhoz hasonló "impozáns" vörös épület foltjai kandikáltak ki, és bár nagyon fúrta az oldalamat a kíváncsiság, már éreztem, hogy nem fogok oda aznap eljutni, a nap egyre mélyebbre vándorolt az égbolton., a tó behavazott felületét már szinte teljesen árnyékba borítva.
A látvány a lábam alatt: 
Végül egy utolsó pillantást vetettem jobbra is, és egy nagyon furcsa dologra lettem figyelmes: mintha hatalmas tüzet rakott volna valaki, füstölt és gomolygott valami az erdő szélén. (a kép jobb felső sarkán látható).
Nagyon különösnek érzetem a dolgot, talán egy házikó van ott, vagy hajléktalanok raktak tüzet a -10 fokban?
Elindultam arrafelé, és nagyon meglepődtem. A hóban egy kb másfél méter széles függőleges kürtő vezetett a mélybe, abból gomolygott elő a pára, a nyílás fölé hajló fákra pedig ráfagyott a vízgőz. Mi lehet ez? 
(Nem látszik olyan jól a képeken, a nap már lemenőben volt, és a nyílást a hegy is árnyékolta. Talán az kivehető a képeken, hogy a luk fölött milyen "zúzmarásak" a fák, a luk hatósugarán kívül viszont nem. Ahol a kép homályosnak látszik, az a gőz. )
Talán Rudiné 10 millió  éve várja vissza forró fürdővel a férjét, és neki melegíti a kádban a vizet? Vagy épp a mamuthúst főzi nagy fazékban a vadászatról fáradtan megérkező férjének? Bármilyen valószínűtlennek tűnnek ezek a magyarázatok, a neten sem találtam semmilyen környéken fellelhető hőforrásra utalást, így hajlok arra, hogy az első két magyarázatom tartalmazhatja a megdönthetetlen igazságot.

Az interneten kalandozva azonban rátaláltam a tanösvényre.  1965-ben mintegy 300 egykoron élt emberelőd csontjait, illetve számtalan emlősállat maradványt találtak meg egy  kb. 10 millió éves talajrétegben. 2015-ben átadtak itt múzeumot, mely a környéken talált őskori leleteket mutatja be.  Az Építészfórumon olvastam is a cikket a komplexum tervezési is kivitelezési munkálatairól. 
A felépült Látványtár része a bejegyzés elején említett kalapácsszerű kilátó is. Állítólag tájba illeszkedő az egyszerű formáival, és az anyagában vörösre színezett megjelenésével. Nos a hóba biztos nem illeszkedik, de el tudom képzelni, hogy olvadás után más lenne az összhatás. 
Mint kiderült csak áprilistól októberig tart nyitva, úgyhogy mindenképp itt a helyünk tavasszal! Annál is inkább, mert a városka is több szép templomot, és egyéb izgalmas látnivalót rejt!


ui: Egy kedves ismerősömtől megtudtam, hogy a fotón látható luk az egykori bányajárat szellőző kürtője, melyben ő már denevéreket is fotózott. Másik kedves olvasóm hozzászólásából pedig egész pontosan nyomon követhető a csapadékképződés folyamata, melyet sikerült a fotómon dokumentálnom.

4 megjegyzés:

  1. Az a gőzölgő lyuk egy barlang felső bejárata.
    Gyújtottál már be kályhát? Ha igen, biztos észrevetted, hogy a kályha, ha ég benne a tűz, befelé szívja a levegőt.
    Ugyanez van a barlangoknál is.
    A faluk nyáron felmelegszik, és nehezen hűl le. Télen felmelegítik a barlangi levegőt, ami felfelé száll, a felső bejáraton kifelé távozik, tehát ilyenkor az alsó bejáraton a huzat befelé húz.
    Nyáron pont fordítva történik a dolog.
    Azért gőzölög, mert a hirtelen lehűlő meleg levegő már nem tud annyi vizet magában tartani, ezért gőz formájában kicsapódik belőle. (Minél melegebb a levegő, annál több vizet képes magában tartani.)

    VálaszTörlés