2016. április 3., vasárnap

Hegyestű

8 millió évvel ezelőtt a Balaton-felvidék mélye izzott és fortyogott, a forró láva sok helyen a felszínre tört. 
A mai Hegyestű is egy ilyen vulkáni kúp volt egykoron. A tűzhányó kráterében fortyogó lávatóból tűzszökőkutak csaptak az ég felé. A belső forró olvadék a hűlő felszín repedésein a felszínre tört. A vörösen izzó kőzetolvadék, a bazaltláva látványos, fonatos lávafelszínt alkotott. Egy idő után teljesen kihűlt a lávató, s sötét bazalt lávadugóként dermedt meg a vulkán kürtőjében. A hűlés folyamán zsugorodó olvadék megszilárdult, szabályos függőleges repedéshálózat  járta át, ezek mentén alakult ki a jellegzetes oszlopos elválású bazalt. 
Az elmúlt évmilliók során a szél és az eső elhordta a kráter körüli salakkúpot, a lávató kemény bazaltsziklái azonban ellenálltak a külső erőknek.  ekkor nyerte el a Hegyestű a ma is ismert jellegzetes alakját.  

Az 1960-as évekig folytatott kőbányászat tette lehetővé, hogy belelássunk az egykor fortyogó lávató mélyébe.




Virágok a bazaltorgonák között: fent: augusztusban a sárga hagyma, márciusban: daravirág.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése