2015. július 26., vasárnap

A Visegrádi Palota - nem is olyan sötét a középkor?

Munkatársaimmal a Visegrádi Palotába kirándultunk, ahol egy remek idegenvezető mutatta be nekünk a palotát. Az itt hallottak alapján készült ez a bejegyzés.

Visegrád, mint királyi székhely

Az 1200-as évek közepén Visegrádon a tatár támadások által elpusztított falvak helyére helyezte I. Károly királyunk a királyi udvart, és szabad királyi várossá nyilvánította a gyorsan fejlődő települést.  Felépítette itt az első királyi palotát.  Két nagy épületet is emelt, melyeket padlófűtéssel látott el. 
Halála után fia, I. Nagy Lajos folytatta  a palota építését. Fallal vette körül az épületkomplexust, kápolnát emelt (1366), majd egy kétemeletes lakópalota is épült a királyné és a király lakosztályival. 

Komfortos, ámde babonás középkor 

A lakópalotába  hideg-meleg folyóvízzel ellátott fürdőszobát is elhelyezett, valamint  külön toronyba vízöblítéses latrinákat építtetett.
Azokban a szobákban, ahol nem a királyné és a király lakott, szintén volt fürdési lehetőség.  A bal oldali képen egy ilyen fürdődézsát láthatunk. A közhiedelemmel ellentétben - mesélte idegenvezetőnk - a középkor elején még nagy kultúrája volt a fürdésnek. Az egyszerű emberek közfürdőbe jártak, ahol tisztálkodhattak, valamint itt találkozhattak örömlányokkal is. Amerika felfedezése után, a nemi betegségek megjelenésével terjedt el az a tévhit, hogy a fürdés egészségtelen, mivel aki közfürdőbe járt könnyen kapott szifiliszt (persze az örömlányok miatt), ámde a betegség megjelenését tévesen a fürdéssel kötötték össze. Ez a hit azonban soha nem látott mértékben lendítette fel a parfümipart.
Magyarországon a XIV. században svájci mintára terjedtek el a színes csempékkel borított torony formájú kályhák, amelyek nem csak a lakószobák füstmentes fűtését, de díszítését is szolgálták.  Az 1340-es évek közepéről származó legkorábbi visegrádi kályhák az első cserépkályhák közé tartoztak Magyarországon.
Megfigyeltétek már, hogy a középkori ágyak hossza nem több, mint 140 cm? Ilyen alacsonyak lettek voltak az emberek akkoriban? Nem! Azt tartották, hogy ha vízszintesen fekszenek amikor alszanak, akkor  éjjel, amikor jön az ördög, azt hiszi róluk, hogy halottak, és elviszi őket a Pokolba!

Épített kertek

A palota területén több helyen fallal körbevett virágoskertet és gyümölcsöskerteket is létesítettek, melyeket vízvezetékkel táplált  vörösmárvány csorgókúttal díszítettek.

1409-re  Nagy Lajos lánya és férje Luxemburgi Zsigmond fejezte be az építkezést. Majd Zsigmond Budán is hatalmas építkezésekbe fogott, ekkor költözött a királyi udvar Budára. 1426 után Visegrád jelentősége rohamosan csökkent.

A földi Paradicsom

Reneszánsz lodzsa

Mátyás aragóniai Beatrix-szal való házassága (1467) után a palotát fényes vidéki rezidenciává építette át.
Kevés új épületet építettek, inkább a régieket alakították át a kor igényei szerint.  Reneszánsz kutakat, szobrokat, helyzetek el, a falakat ellátták reneszánsz díszítőelemekkel, és nem mulasztották el elhelyezni a falakon Mátyás címereit. Az épületet  Bonfini  és Oláh Miklós leírásaiból ismerjük.
A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, Bartolomeo de Maraschi pápai követ valóságos földi paradicsomból ír leveleiben.
Középudvaros lakópalota, későgótikus kerengő a Herkules kúttal (Giovanni Dalmata műhelyéből)
A kutat díszítő gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal, akit Mátyás nagyon szeretett volna megtenni utódjául.

Palota a föld alatt


A palotát a török háborúk romba döntötték, szinte az egész föld alá került, abban is kételkedtek, hogy egyáltalán állt itt valamikor. A palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ásni 1934 végén. A feltárások a mai napig is tartanak.

További források:

Cím nélkül






Partra vetve

A Beliczay-sziget menti Duna több holtága is kiszáradó félben van az elmúlt időszak forróságának és csapadékmentességének következményeként. A még itt-ott megmaradó vízben algák szaporodnak, moszatok kapkodnak oxigénért.
Partra vetett kagylók reménykednek a túlélésben.

A talaj sok helyen cseresre száradt.

 A partra számtalan hulladékot sodor a tisztuló víz.



2015. július 24., péntek

A Velencei-hegység gyöngyszemei: Sukoró

A török hódoltság idején egyetlen katolikus templommal rendelkezett Sukoró, melyben a  XVII. században evangélikus és református istentiszteleteket tartottak. 1728-ban villámcsapás miatt leégett a templom, az evangélikus, reformátushívők újra építették, majd az újjáépített templom éppen 100 év múlva ismét leégett. Ekkor új templom építésébe fogtak a reformátusok, részben a régi templomkövek felhasználásával. Ekkor készült el a mai református templom, ahol Móga tábornok hirtelen indulatában az úrasztalába vágta kardját.
A katolikusok, megelőzendő a további tűzeseteket, az új templomot a dombtetőre építtették fel, neogót stílusban, arccal a tó felé.  A katolikus templom háta mögött található a kálvária és egy különleges háborús emlékkereszt.

A templom valóban nem égett le azóta, de annyira ki van téve az időjárás viszontagságainak, hogy 2-3 évente tetőt kell javítani rajta. A templomot 1867-ben átépítették, ekkor nyerte el mai alakját. 
Loyolai Szent Ignác templom és a Gyapjaszsák a Velencei-tóval
A templomtól két perces sétával elérhetők az ingókövek, melyet a helyi népnyelv Gyapjaszsákként emleget, talán alakjuk hasonlósága miatt. Az ingókövek a Pákozd-Sukoró közti terület speciális képződményei, többé-kevésbé szabályos kocka alakú sziklatömbök, melyek szinte egyetlen csúcsukon egyensúlyozva állnak. Rejtély, hogy miért nem dőlnek el?
Ez a kis manó őrzi a határt.
Innen 5 perces sétával elérhető a gránit kőfejtő, melynek köve sok ház alapja volt egykoron  a környéken. 
Mintha egy óriás teknős bújna elő
A környékre jellemző a hagyományos népi építészet megtartása. Sok nádfedeles ház épül ma is, melynek tetőzetét gondos kezek tartják karban. 



A Pincesor utcában és környékén a helyi szőlősgazdák borospincéi találhatók. A barátságos hangulatú házak pincéjében kiváló bor készül.

2015-ben avatták "Az öreg borász" szobrát. A szobor magánkezdeményezésből valósult meg. Alkotója Barbácsi Simon Gábor és Jankovics István. A szobor különösen barátságossá teszi az amúgy is remek hangulatú helyet.



Sukoró két temploma

Móga tábornok az urasztalába vágja kardját


1848.szeptember 28-án e falak között tartotta Kossuth honvédseregének vezérkara a Pákozd-Sukorói csatát előkészítő haditanácsot. 
A templomot betöltő résztvevők előtt elsőnek Móga János a hadsereg parancsnoka szólalt fel. Elmondta, hogy a sukorói táborban felkeresték az országgyűlés küldöttei, akik az ellenséges hadsereg haladéktalan megtámadását követelték tőle. Móga vázolta az erőviszonyokat: a hadsereg 15 ezres, többnyire rosszul kiképzett és felfegyverzett, míg Jellasics bán serege közel 40 ezer főből áll. Így ő az ütközetet nem javasolja, felelőtlenség lenne a támadás, csak vereség lehetne a vége. Erre heves vita tört ki, amelyben Mógát gyávának és hazaárulónak nevezték az állandó hátrálás miatt a már amúgy is elégedetlen tisztek. A parancsnok a vita hevében kardját az urasztalára dobta, melynek nyomai ma is láthatóak. 
A válságos helyzetben Batthyány Lajos miniszterelnök kért szót.  Föltette a kérdést, mit tegyen ebben az esetben a hadsereg. Rövid tanácskozás után született meg a döntés: a hadsereg az ellenséget nem támadja, de ha az ellenség támad, ellenáll. 
A tanácskozás végén Móga visszakötötte kardját és vezényletével másnap a honvédség megverte a háromszoros túlerőt.

Református templom 1702-ben épült, klasszicista stílusban

A templom, ami többször is újjáépült

A török hódoltság idején egyetlen katolikus templommal rendelkezett Sukoró, melyben a  XVII. században evangélikus és református istentiszteleteket tartottak. 1728-ban villámcsapás miatt leégett a templom, az evangélikus, reformátushívők újra építették, majd az újjáépített templom éppen 100 év múlva ismét leégett. Ekkor új templom építésébe fogtak a reformátusok, részben a régi templomkövek felhasználásával, kicsit távolabb, elkészült a mai református templom. 
A katolikusok, megelőzendő a további tűzeseteket, az új templomot egy dombtetőre építtették fel, neogót stílusban, arccal a tó felé. Valóban nem égett le azóta, de a templom annyira ki van téve az időjárás viszontagságainak, hogy 2-3 évente tetőt kell javítani rajta. A templomot 1867-ben átépítették, ekkor nyerte el mai alakját.
A templom mögötti kálvária

Sukorói borospincék

"Midőn az országútján Budáról Székes- Fehérvár felé utazó Nyék pusztát elhagyja, a Velentzei Tó ötlik szemébe. Azok pompás tekéntettel ajánlják magokat, és a fehérvári sző1ő hegyig majd szőlőkkel, majd a hegy tetőn fekvő Sukoró faluval, majd fákkal és termékeny földekkel mulatják az utast."
 Boldogréti Víg László: Tudományos Gyűjtemény 1817. évi kötet

A velencei hegységben - írásos emlékek szerint - már kr.e 200 körül folytattak szőlőtermesztést a kelták. A szőlőből aztán természetesen bor készült, melytől a druidák szent révületbe estek, és jövőt láttak. Hogy látták-e azt, hogy nemsokára a rómaiak Domitianus nevezetű császára a szőlő kiírtását, - ezzel védve az itáliai gazdaságot - azt nem tudni, az tény, hogy egészen kr. u. 280 körüli időszakban oldották fel a szőlőtelepítési tilalmat.
A középkorban újra fellendült a szőlőtermesztés,  török idők alatt azonban szinte teljesen elnéptelenedett a terület. A XVIII. században azonban újra kezdték a bortermelés, hatalmas dézsmapincékbe gyűjtötték az értékes nedűt.

A XIX. századi filoxéria járvány itt is elpusztította a szőlő nagy részét - akárcsak hazánk más jellegzetes szőlőterületein.

A XIX. század végén, XX. század elején aztán új szőlőfajtákat telepítettek a területre.  A déli fekvésű hegyoldalakon a vulkáni eredetű talajban különleges, csak itt tapasztalható zamatú, tüzes, erős borok teremnek.

A pincék egykoron úgy készültek, hogy a hegy löszfalába hatalmas nyílásokat vájtak, melyet kukoricaszárral, szalmával megtöltöttek, majd meggyújtották. A magas hőmérséklet cserepesre égette a helyiség boltozatát, amely így már stabil építménynek bizonyult. Manapság a szőlősgazdák a Pincesor (Borjúvölgy) eme barátságos pincéiben készítik a bort, a régi hagyományokon újakat is teremtve.



2015-ben avatták "Az öreg borász" szobrát. A szobor magánkezdeményezésből valósult meg. Alkotója Barbácsi Simon Gábor és Jankovics István. A szobor különösen barátságossá teszi az amúgy is remek hangulatú helyet.


Muskátli a szőlőprés alatt - rendezett és hangulatos utcakép a Pincesoron.
 A pincék előtt az elmaradhatatlan diófa vet árnyékot  és biztosítja a kellemes hűsölési lehetőséget.