2015. március 3., kedd

Fundoklia völgy és virágai

Aki rendszeresen olvassa a blogomat, az tudja, hogy szeretek visszatérni a már egyszer meglátogatott helyekre más évszakban és/vagy más időjárási körülmények között. Érden, a Fundoklia völgyben is jártam már párszor, legtöbbször nyáron, de ott volt elraktározva a fejemben, hogy azt írta a tanösvény tájékoztató táblája, hogy tavasszal különleges növények nyílnak arrafelé. A terület növényvilága igen gazdag, 317 hajtásos növényfaj került elő,
A völgy tetején a sziklagyepes réten vezet a tanösvény, sikerült a legszelesebb napot kifognom az évben, kapaszkodtam a kapucnimba, és meresztettem a szemem, de bizony nem láttam egy szál virágot sem, csak a száraz füvet rázta veszettül Szél Apó. A táj nem sokban különbözött a téli tájtól, épp csak nem volt hó. A felhők meg jöttek-mentek, időnként vakítóan sütött a nap, majd percekre fénytelen szürkület borult a tájra.  

Tavalyi elszáradt virágok zörgését lehetett (volna) hallani, ha nem süvölt a fülembe a szél. 
Aztán egy kicsit jobban körülnéztem. A völgy tulajdonképpen egy hasadék, gyakorlatilag a hasadék tetejének a peremén vezet a tanösvény. A hasadék kb. két emelet magas, a fák teteje látszik csak felülről, jellemzően tölgy, gyertyán és mogyoró. Hoppá! Virágzik a mogyoró! Az a sárgás folt bizony mogyoróbarka! Döbbenek rá, és megörülök a tavasz első jelének. 
Hamarosan elértem a tanösvény völgybe vezető lejáratát, leereszkedtem a lépcsőkön. Hunyort és tavaszi virágokat ígér nekem a tájékoztató tábla, ilyenkor tavasszal beborítják a virágok az erdő alját, mivel még nem záródott a völgyben élő fák lombkoronája, ebből kifolyólag odalent még sok a fény. No arra kíváncsi vagyok, emlékszem nyáron barátságtalanul sötét volt odalent, bár viszonylag hűvös, és tele volt léggyel. 
Nos kellemesen csalódtam! Nemcsak világos volt a szurdok, hanem szélcsendes is, kellemesen játszott a gyenge tavaszi napfény az avaron és a fák törzsén. 
Jól érzékelhető, hogy valóban egy egészen keskeny hasadékról van szó, két oldalt meredek lejtőkkel. 
 A talaj pedig telis-teli volt hunyorral!
A hunyornak hazánkban háromféle faja él: A Mecsekben és a Villányi hegységben az illatos hunyor, az Északi-középhegységben a pirosló hunyor, és a Dunántúli középhegységben a kisvirágú hunyor. Az itt található virág tehát kizárásos alapon a kisvirágú hunyor. (Helleborus dumetorum)
A hunyor szirmai valójában nem is szirmok, hanem megnövekedett csészelevelek. Miután megtörtént a beporzás, a csészék nem hullanak le, hanem egyben marad a virág, csak megjelenik középen a termése, egy tüszőcsokor. Ebből kifolyólag akkor is úgy néz ki, mint egy virág, amikor már termése van.
Íme egy április közepén készült kép a tüszőcsokorral

Latin neve arra utal, hogy mérgező növény: Helleborus=helein+borus=ölni + étel. Az ókorban a gonosz szellemek elűzésének szertartásain használták.
Találtam még piros csészegombát...

 ...taplógombát  a fák törzsén. Mintha fodros inget húzott volna!
 Valamint ezt az erdei szélfű kezdeményt.
Továbbá a sziklákon számtalan moha és zuzmófaj telepedett meg.
A tanösvény egyik vége csaknem az M7-ig elér. Itt már nagyon erős az autók zaja, az erdőt azonban idilli, romantikus hellyé varázsolja a mohás sziklagömbök, és a borostyán.

Az út végén azonban döbbenetes látvány fogadott. Felülről a fák takarják a látványt, így az emberek lelkiismeret furdalás nélkül tüntethetik el szemetüket a mélybe.
Elszomorodva fordultam vissza, hogy a megnézzem a másik végét is a völgynek. Bizony ott is szemétkupacok fogadtak.
A két kupac között azonban egy idilli kis világ fogadott, madárcsicsergéssel, napfénnyel, virágokkal, szélcsenddel és békével.
Március-áprilisban üde színfoltja a fehér galambvirág a gyertyános-tölgyeseknek, bükkösöknek.  A Fundoklia rejtett völgyének kifejezetten romantikus hangulatot kölcsönöznek a bájos kis fehér virágok.
A galambvirág 4-6 virágot hoz, melyek néhány centi nagyságú kocsányon ülnek.  Öt fehér, könnyen lehulló szirma valójában csészelevelek.
 A mohos sziklák és néhol előbukkanó borostyán csak fokozzák a romantikus hatást.

Április közepén már inkább a bogláros szellőrózsa az uralkodó növényfaj a völgyben. A fák épp megjelenő világító levelei alatt jól mutat a sárga virágszőnyeg.

A zöld virágtömegből itt-ott még előbukkant egy-két galambvirág, illetve hunyor. Találtam még ibolyát és kankalint is szép számmal.
A völgyön kívül a sziklagyepen rengeteg hérics nyílik, a gyurgyalagtelepnél a zsálya, a a tanösvény mellett a homoki pimpó, a meténg, sőt találtam fekete kökörcsin példányokat is.
Május elejére zárul a völgyben a fák lombkoronája. Ilyen a látvány felülről
Olyan, mintha egy zöld alagútban lennénk. Tömegével virágzik a vérehulló fecskefű.
A völgyön kívül, a fennsíkon csodálatos árvalányhaj mező fogadja a látogatókat.A délvidéki árvalányhajnak több ezer,  a csinos árvalányhajnak több tízezer példánya él itt. Mindkettő védett.
Zsálya és árvalányhaj - romantikus párosítás. Úgy tartották, ha zsálya nő a kertben, minden betegségtől megmenekül a család.
 Néhány tő nagyezerjófüvet is találtam.
Az árvalányhaj között rengeteg apró virág bújik meg. A fehéres csűdfű hazánkban ritka, védett faj. Virágzatuk nagyrészt sárga, csupán hazánkban él két lila virágú faj.

Május végén a völgyben, a fák alatt valóban találtam néhány tő éppen nyílóban lévő turbánliliomot.
A fennsíkon tombol az élet: megőszült az árvalányhaj. Fehér haja között rendeget bíbor lila bogáncs, sárga kutyatej, koloncos legyezőfű, harangvirág nyílik.



További virágok ebben a bejegyzésben>>
Június végére, július elejére eltűnik az árvalányhaj. Ezeket a virágokat találtam:
Ökörfarkkóró, macskafarkú fürtösveronika, zanót, zászlós csűdfű, harangvirág, nyúlszapuka. 
 A völgy lejtőit ellepik a zanót sárga bokrai.
A fennsíkot számtalan színes nyári virág borítja.
ékes vasvirág
Augusztus végére egy két színes folt ugyan mutatkozik még a szárazra szikkadt fennsíkon, de alapvetően már a termések zörögnek az egykori virágpompás mezőn.Figyelmes szemlélőnek néhány finom gyönyörűség azért még felfedezhető: pézsmahagyma, homoki fátyolvirág, ? , ágas homokliliom.
Kereklevelű harangvirágból még sok lilálott a lemenő nap fényében.
 Bábakalács és sárga keresztes.
Szeptember végén járunk, de a réten még van 1-2 színes virág: ördögszem, mimóza, sziki őszirózsa, harangvirág különböző fajtái. Lenből három félét is találtam: sárga, hegyi és árlevelű lent.
Sárga fogfű valóságos színes szigeteket képzett az elszáradt fű között.


A völgy novemberben:
és télen:




3 megjegyzés:

  1. Nagyon szép fotók, nekem az egyik kedvenc kirándulóhelyem. Legjobban a virágképek tetszettek :-) Köszönöm, hogy láthattam!

    VálaszTörlés
  2. Nekem is nagyon tetszettek a fotók. Elárulod milyen fényképezőgéppel készültek?

    VálaszTörlés