2013. augusztus 11., vasárnap

Növények, madarak és egyéb állatok

A Tisza-tó növény és állatvilága rendkívül változatos, és gyönyörű, ezt terveztem felfedezni kenuval. Vannak bejáratott útvonalaim, szerencsére nem kell messzire menni, már csaknem partközelben is csodálatos magányos helyek vannak. Egyedül evezni a kenuban küzdelmes szórakozás, mindig újra, és újra rá kell jönnöm a fortélyára. A dolog tehát úgy működik, hogy beülök a kenuba hátra, mert ugye onnan kell irányítani, lábaimhoz helyezem készenlétbe a fényképezőgépet. Megpróbálom lendületbe hozni magamat, és mindeközben az irányt is tartani, ez csaknem két ellentétes mozgás, persze nem az, de hogy is kell ezt?  A másik probléma a fék. Az ugye a kenun nincs. Ami azt jelenti, hogy ha meg akarok állni, pont ott, akkor nagyon kell ügyeskedni. Na jó, elérem a kívánt célt, nem sietek, ráérek egész nap, még csak 8 óra, de már veszettül süt a nap. Lelassítom a kenut, már látom is mit akarok fotózni. Kezembe veszem a gépet, belövöm a célt, élességet állítok, mindeközben a kenu szép csendesen saját életre kel, az orra befordul a MÁSIK irányba, és szépen a vízinövények közepébe fúródik. Na jó, akkor itt megpihenünk, kitekerem a derekam, célzok és lövök. Majd kiküzdöm magam a növények közül, de melyik oldalon is kell húzni, és merre kell kormányozni, most előre megyek, vagy hátra? Ha valaki már evezett egyedül, tudja miről beszélek. Közben a motorcsónakosok barátságosan biztatnak, hogy fog ez menni, nem olyan nehéz. Köszi :). 
  Tündérfátyol virága. Már elég rongyosak voltak, nemsokára elvirágzik. De így is gyönyörű!
Sulyom. A víz alatti termése ehető. A vaddisznók is előszerettettel keresik fel a sulyommezőket.
Tündérrózsa
  Mindez növények fotózásakor még istenes, a béka is elég kedvesen hagyta magát.
Madarakat azonban nehéz. Megközelíteni, amennyire csak lehet, mindeközben szuggerálni, hogy ne mozduljon, a jelzett manőverek, stb.... Nos hát nem vagyok egy Máté Bence, de azért néhány felvállalható turista kép sikerült. Az egészben az a csodálatos, hogy ILYEN képeket akárki készíthet ezen a helyen, mert a madarak szinte ott élnek mellettünk, elérhető távolságban.
Szürke gém - ez a kedvenc képem.
Landolásra felkészülni

Fatyúszerkő - Vezetett túra egy fattyúszerkő telepre, ezt legnagyobb bánatomra kihagytam. Majd legközelebb.
Búbos vöcsök.
Jópofa búvármadár. Ha megijed, lebukik a víz alá, és ott folytatja az útját, majd egy távolabbi helyen felbukkan, mintha mi sem történt volna.

Szárcsa lapul a levelek között. A szárcsák szaladni is tudnak a növények tetején. Nagyon gyorsan szedik a lábuk, ezért nem süllyednek el. Viccesen néz ki.
Visszaküzdöttem magam a partra, strandolás következett, és amikor egy jóember megkérdezte, hogy van-e kedvem csónakázni vele, gondolkodás nélkül igent mondtam, abban a reményben, hogy könnyebben fotózhatok.  Megkérdeztem milyen csónakra is gondol? Arra ni, mutatott egy kenura. Eveztél már ilyenben? Még nem, de úgy érezte menne neki. Rendben, a biztonság kedvéért én ülök hátra, ha még nem evezett, irányítani kell, ő lesz, aki  lapátol. Először mellém akart ülni, mondtam, hogy ez nem az a típusú hajó, meg különben is. Majd beült velem szemben, menetiránynak háttal. Megemlítettem,hogy így is nehéz lesz, de teljes meggyőződéssel biztatott, hogy ez csak így lesz jó. Oké, végül is a maga szemszögéből igaza volt, ha szabályosan ül, nem láthatott volna engem, akkor meg mi értelme az egésznek? Nekiindultunk. Mindezek ellenére lényegesen könnyebben haladtunk, mint hittem volna. Madarakat persze elijesztette amikor a feleségéről, meg egyéb izgalmas dolgokról beszélt, viszont én tudtam lőni néhány képet röptiben:

Épp etetés lesz! A kicsi tátogatja a csőrét a szülője felé, aki csőrében viszi neki a táplálékot.
A háttérben jobbra barna cankó látszik. Alig észrevehető. Nem csak azért, mert nem oda állítottam az élességet. Szabad szemmel is alig észrevehetőek. A cankó ugyanis a szerkővel ellentétben nem a vizen fészkel, hanem a szárazfördön. Ezért szüksége van jó rejtőszínre. Vonuló madár, a Tisza-tavon csak átmenetileg tartózkodik.
Üstökös gém
A vízfelszínt több helyen sulyom, és tündérfátyol hatalmas sűrű mezői borították. Ez a szürke gém biztonságban érzi itt magát.


Amikor kikötöttünk a parton, udvariasan elköszöntem tőle, felültem a biciklimre, hogy megnézzem az Tiszavirág árvízi sétányt, közepén a csodálatos tiszta vizű Göbe tóval.
A  tóról egy túravezető beszélt nekem. Éjszaka is szerveznek ide túrákat - csónakban feküdni, és csillagokat nézni, igazán nagyszerű élmény lehet. Szavaiból a természet iránti szeretet és lelkesedés áradt, mesélt a madárrezervátumról, és a szerkőtelepről, ezek a helyek motorcsónakos túravezetéssel látogathatóak.Én teljesen belelkesedtem, egy következő alkalommal mindenképp megnézem! Már most vágyom vissza!
Egy ilyen túra időtartama legalább 2 óra, mert el is kell érni a kiszemelt helyig, és az hosszú idő. Tavaly ellátogattunk Óhalásziba, ez egy régi falu a tó közepén, melyet ma már teljesen elárasztott a víz. Csak a fák csúcsai lógnak ki a vízből. Itt van Európa legnagyobb összefüggő  tündérrózsa telepe, legalábbis az akkori túravezető szerint. Csodás látvány volt!
A túravezető fontos része a útnak, ha sikerül megfelelőt kifogni, akkor sok érdekes dolgot tudhatunk meg a tóról, remélhetőleg nem téves információkat. Az egyik jóember egyszer azt állította, hogy a víz közepén lévő szigeten látható állat a puma(!). Valójában a 80-as években visszatelepítették a hódokat a Tisza-tóra, ez szorgoskodott épp a szigeten,  de erről ez a túravezető még nem hallott soha :).

4 megjegyzés:

  1. Ezek a közeliek nagyon szépre sikeredtek!

    VálaszTörlés
  2. Remek a történeted, helyenként megmosolyogtató. Szinte láttam magam előtt ahogy "küzdesz" és fotózol. Nagyon szépek lettek a fotóid is, élveztem az egész blogot. Szép napot!

    VálaszTörlés